2011. július 10., vasárnap

9. rész

Újfennt elnézést a hosszas várakoztatásért :$
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Visszanéztem a lépcső tetejéről. Lassan és kecsesen lépkedtem de volt benne egy kis gúnyos színészkedés is. Ő a lépcső alján állva várta,hogy jelt adjak, jöhet. Bólintottam, ő pedig rohanni kezdett felém. Fel akart emelni de nem hagytam. A szobában állva kikötötte a kis selyemkötösöm kötőjét.
-          Most senki sem zavarhat meg- súgta
-          Remélem is…- mosolyogtam
A hajamba túrt aztán a nyakamhoz hajolt. Úgy vette a levegőt, hogy számolni lehetett volna az ütemeket. Nagyon elképesztő látvány volt. A szívem szinte szétrobbant a gyönyörűségtől. Gondolkodás nélkül cselekedtem. Ez volt életem legcsodálatosabb pillanata.
A mellkasára fekve hallgattam a szívverését.
  -     Mit csinálunk ma este?- kérdeztem felnézve a szemébe
  -     Nico előszülinapi partyján leszünk…-
  -     Kösz hogy időben szóltál…- mondtam kicsit sértett hangon- nincs mit felvennem
  -     A szekrény teli van ruhákkal,amiket Bree választott neked…csak van valami…
Nem válaszoltam csak vágtam egy grimaszt. Belebújtam a köntösbe és elkezdtem ruha után kutatni a gardróbban. Soha életemben nem volt saját gardróbom, ami ráadásul telis tele volt méregdrága ruhákkal és cipőkkel. Az egész napom azzal telt, hogy válogattam. Fogalmam sem volt mit illik viselni egy ilyen bulin. Jenst meglátogatta Seb. A nappaliban beszélgettek amíg én azon görcsöltem,mit viseljek. Hamar eljött az idő, hogy induljunk. Úgy éreztem, hozom a szintet annak ellenére,hogy fogalmam sincs hogy illik kinézni.
Belépve a bulira csupa olyan ember állt előttem,akik híresek és tökéletesek voltak. Legalábbis annak tűntek. Próbáltam mosolyogni,de nagyon izgultam.
-          Nem esznek embert- súgta Jens a fülembe
-          Tudom…de te ezt nem érted…- válaszoltam.
A lányok nagyon kedvesen maguk közé fogadtak szinte pillanatok alatt. Jenson azt mondta, mivel neki holnap reggel megbeszélése van,nem ihat,szóval a lehetőség nálam. Nem szoktam túl sokat inni,mindig csak a jókedvhez szükséges mennyiséget. Mégis belementem a csajok ivós-játékába. A lényeg az volt,hogy a BBC eddigi összes aktuális évi futamösszefoglalóját nézve annyiszor kellett inni,ahányszor meghallottuk a pasink nevét. Nicole és én voltunk a legnehezebb helyzetben,hisz bár a BBC a legobjektívebb hírcsatorna mégiscsak angol…
Nagyon jól éreztem magam, és úgy éreztem benne vagyok a bandában. Jó érzés volt. Seb azt mondta,megtanít,hogy isszák a tequilát egy ilyen nagy költségvetésű partin.
-          Jegyezd a három kulcsszót:nyalod nyeled harapod- mondta kissé huncut hanglejtéssel
-          Oké…asszem megjegyezve- mosolyogtam. Már nem voltam józan köszönhetően az ivós-játéknak
Csak nyaltam a sót,nyeltem a tequilát és haraptam a lime-ot, ahogy azt kell. Nagyon becsíptem és Seb ezt nagyon élvezte. Jens és én csak néha futottunk össze,mivel én kezdtem építgetni a kapcsolataimat ő pedig már a meglévőivel volt elfoglalva. Egyszercsak elkapta a karom.
-          Gyere bemutatlak pár embernek…
-          Biztos?- kérdeztem. Tudtam,nagyon kell figyelnem,hogy jól viselkedjek
-          Lewis, Ő itt a barátnőm Anne…
-          Nagyon örülök- próbáltam mosolyogni
-          Én is- nevetett Lewis
-          Minden rendben?- nézett rám Nicole
-          Jól vagyok- vágtam rá reflexből- Jens kezdődik a karaoke van kedved?
-          Miért ne?
-          Jó hangja van- mondta a nevetéstől szinte fulldokolva Lewis
Nekem már nagyon jó volt a kedvem. Kicsit szégyelltem volna a viselkedésemet,ha nem tudom,hogy a lányok fele nagyjából ugyanannyit ivott,amennyit én. Nico ajándéka a táskámból a kezébe került,de nekem fogalmam sem volt mi van benne. Végül a közös kis éneklésünk kezdetét vette. Bár előbb Jens jött a Happy Birthday Britney előadással,ami már a hagyományukká vált. Felhívta Nicot a színpadra és behozatta a hatalmas tortát.
-          A barátnőd felkért egy beszédre, de fogalmam sincs mit mondjak Britney…
-          Nem kell mondanod semmit- nevetett Nico
-          Gratulálok neked az elmúlt évekhez és még sokszor ennyit kívánok
-          Kösz…
Miután Nico a legtöbb ajándékot átvette, már tényleg elkezdtük a karaoke-t. Nicole és Lewis Nicole hangját tekintve előnyben voltak és természetesen Nicole egyik számát adták elő. Mindenki szájtátva hallgatta a világ egyik legjobb énekesnőjének gyönyörű hangját, de Lewis lehúzta a produkciót. Mi következtünk. A dalt én választottam ki. (http://www.youtube.com/watch?v=h8Hgp150Eno)
Fele annyira sem volt jó hangom mint Nicole-nak,de mindenki imádta Jens humoros megoldását. A produkció után Seb meghívott még egy koktélra. Egyszercsak egy hideg kezet éreztem a vállamon.
-          Vedd le a koszos mancsod a ruhámról Babyke- mondtam
-          Honnan tudtad hogy én?- kérdezte meglepve
-          Megismerlek…- nevettem
-          Jobb ha egyrészt nem iszol többet másrészt hazamegyünk. Későre jár…
-          Maradni akarok…
-          Kérlek…- a kiskutya nézésnek végül nem sikerült ellenállnom
-          Menjünk…
Beültünk a kocsiba és sikerült a biztonsági övet is bekötni valahogy. Nagyon hangosan hívogatott az ágy. Jens felkísért a lépcsőn és segített levetkőzni.
-          Le kell mosnom a sminkem anélkül nem fekszem le soha…
-          Jó akkor segítek- mondta gyengéden
A fürdőszobában állva kissé megszédültem. Elkapott.
-          Minden oké?
-          Jól vagyok- mondtam. Nem voltam. Forgott velem a szoba.
Nagy nehezen ágyba kerültem. A következő emlékem a reggeli ébredés volt. Egy cetli volt mellettem.
„El kellett mennem. Csináltam Reggelit ott van az asztalon. 2 szem Aspirin sok vízzel és citromleves-kávé…a legjobb másnaposság ellen…tapasztalatból hallottam :$ sietek haza szere…majd személyesen az elsőtJcsókollak JB”
Annyira édes volt ez az egész. Lesétáltam,hogy egyek. Még le sem ültem máris kopogtak. Kinyitottam. Seb állt az ajtóban. A múltkori eset óta inkább kopogott.
-          Jó reggelt. Örömmel látom,hogy jól vagy- vigyorgott
-          Szia. Csak egy kicsit zúg a fejem,de túlélem…Miben segítehetek?
-          Igazából Jenst keresem- vallotta be.
-          Sajnos nincs itthon…én nem tudok esetleg segíteni?
-          Csak el akartam hívni beszélgetni…de hát mindegy…
-          Maradsz ebédre?- invitáltam meg egy kedves mosollyal
-          Miértis ne…- fogadta el a meghívást- egyébként így reggel és másnaposan is csinos vagy…
-          Ne hozz zavarba kérlek- nyugtáztam egy zavart pillantással a bókot…
-          Jó lábak…
-          Nagy száj…- nyújtottam ki a nyelvem gúnyosan- felrohanok átöltözni addig várj itt és a helyedben nem innék a kávéba…
-          Jens híres másnaposság elleni löttye?Köszi hogy szóltál…siess vissza- kiabált utánam
-          Megteszek mindent.
Teljesen új emberként tértem vissza,de a  fejem még mindig rettenetesen fájt. Megittam a gyógyító keveréket aztán egy fintorral mutattam Sebastiannak,milyen is az íze. Mosolyogva vette ki a kezemből a csészét még mielőtt leesne. amikor hozzám ért,szinte beleborzongtam. Nem is igazán értettem mi ez az egész….

Az általam  a partin viselt ruha és cipő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése