----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Nem bírom ezt a várakozást….az idegeimmel játszol…kérlek Jaime…- mondtam szinte nyüszítve
- Seb azt mondta…szóval azt mondta nekem hogy nem csak csókolóztatok…
- Hogy érted ezt?
- Azt mondta hogy lefeküdtél vele…és azt,hogy Jessica is…és hogy tulajdonképpen már megvolt neki mindenki aki Jensnek fontos volt…
- Én aztán biztos nem…- kértem ki magamnak a feltételezést is.
Aztán elkezdtem sírni. Fájt az, hogy Seb így viselkedik az egyik legjobb barátjával miattam. Ráadásul féltem,hogy ezt a szemenszedett hazugságot a végén még Jens is megtudja…Bár igazából volt alapja,de így ebben a formában nem volt igaz. Őzike szemekkel bámultam.
- Hiszek neked,de akkor miért mondja ezt?
- Bárcsak tudnám…
- Gyere ide…- nyújtotta a két kezét.
Odaléptem és jó szorosan hozzábújtam. Erőltetetten vettem a levegőt és közben próbáltam kikapcsolni az agyam és csak a sírásra koncentrálni. Utoljára 17 évesen a papám halála váltotta ki belőlem ezt az üres fejjel sírós állapotot. Hallgattam a ritmusos szívdobogást,ami a spanyol mellkasában zakatolt. Nyugtatólag hatott rám. Nagy nehezen abbahagytam a zokogást és elkezdtem keresni a telefonomat. Kikerestem Seb számát és elindítottam a hívást.
- Szia Anne…hát te?- szólt bele kedélyesen
- Hogy képzeled,hogy azt terjeszted,hogy lefeküdtünk?
- Hoppá….ez ciki…azt hittem nem jut vissza a füledbe…
- Mi van veled Seb?Te nem ez vagy….
- Honnan tudod?
- Kérlek…fogadd el,hogy nem te vagy nekem az igazi….sajnálom,hogy így alakult…tényleg…sajnálom,hogy belementem ebbe a játékba,de ne menjen tönkre a barátságotok emiatt…- próbáltam meggyőzni
- Bocsáss meg Anne…- mondta elcsukló hangon majd kinyomta a telefont
Kétségbeesetten próbáltam megfejteni vajon miért kér bocsánatot. Rettenetesen féltem,hogy valami rettenetes butaságra készül. Valahogy éreztem,hogy nem a tettéért kért bocsánatot.
Nagyon durván néztem ki amikor Jens hazajött.
- Jaime…elmennél?- kezdte köszönés nélkül
- Anne?- nézett rám kérdőn Jaime
- Menj csak…megleszek- mondtam elcsukló hangon
Tudtam mit jelent az,ha az angol úriember ilyen udvariatlan és durva egy vendéggel. A kisbika kisétált az ajtón,becsukta maga mögött,majd megállt előtte. Valahogy érezte,hogy nem kellene egyedül hagynia. Nem mertem semmit sem szólni. Nem attól féltem,hogy Jens megüt,tudtam,hogy nem,de rettegtem a reakciójától.
- Miért?- kezdte higgadtan.
- Nem tudnám elmagyarázni…
- Miért?- emelte fel a hangját- nem sokat kérek,csak egy választ…nem nehéz…
- Pontosan miről van szó?- kérdeztem
- Arról ami köztetek történt Sebbel…
- Történt köztünk valami?- vágtam be a blöfföt,de nem jött be…
- Nem vagy jó színésznő Anne Dawson…nagyon nem…Ezt a hazudozást max a barátnődtől tudom elképzelni…
- Breannát ne keverd ide légy szíves….- válaszoltam sértetten,pedig a legkevesebb okom nekem volt itt sértve lenni.
Egyszercsak szó nélkül kiviharzott és majdnem fellökte az ajtóban hallgatózó spanyolt. A földre rogytam és kiszakadt belőlem a sírás. Jaime bejött és mellém ült.
- Lebuktunk?- kérdezte többesszámban,ezzel jelezve,hogy osztozik a nyomoromban
- Le…- nyögtem
- Most mi lesz?- tette fel a magától értetődő kérdést
- Azt sem tudom mit hisz… de hogy Sebastiannal végeztem egy életre az egészen biztos…
Írtam egy sms-t Jensnek: „Sajnálom….”
Állt a rövid és tömör telefonos üzenetben. Hamar kaptam választ.
„Nem tudom,mit hihetek és kiben bízhatok…jobb lesz ha szünetet tartunk…”
A szünetet tartunk duma azt jelenti,hogy szakítunk. Ezt minden csaj tudja. Ez a mi fegyverünk. Megérte? Egyáltalán mire volt ez jó? Néhány mámoros csókért feladtam önmagam,az esélyem a boldogságra és kvázi mindent. Az egész életemet feladtam. Hasonló gondolatok keringtek a fejemben ahogy néztem a kijelzőn lévő szöveget. A Szerelmem név alatt a legfájóbb szavak világítottak,szinte meghaltam azokban a percekben. Jaime kezébe toltam a mobilt és üres tekintettel a földre ültem. Aztán szép lassan hátraengedtem a fejem. Ott fekve a hideg kövön arra gondoltam,hogy az életemnek ezennel vége van. Jaime mellém feküdt. Ekkor éreztem meg,amit már egy ideje sejtettem. Kétség sem fért hozzá, hogy Ő az én lelki társam. A lelkitársad nem feltétlenül a szerelmed kell,hogy legyen. Az én olvasatomban a lelkitárs valaki olyan,aki fél szavakból is megért és nagyon jól tudja,mire gondolsz. Egy értelmetlen mondatodból is kihallja a mondanivalót és egy 2 órás beszélgetésből is képes csak a lényeget felfogni. Nekem ez a srác ilyen volt. Mint egy testvér.
- Segítsek pakolni?- dobta fel a kegyetlen kérdőmondatot
- Nincs nekem itt semmim…- vágtam rá
- Maradj itt és magyarázd el neki,mi történt- javasolta- nekem viszont mennem kellene,de nem merlek magadra hagyni…
- Miért?Megölöm magam vagy mi?
- Necces…
- Menj csak…megleszek…- biztosítottam
- Rendben…légy erős….- nyomott egy puszit a homlokomra aztán elment
Kész tervrendszert dolgoztam ki arra,hogy kifejezzem Jensnek mennyire sajnálom a történteket. Amikor hazaért már késő este volt és nem volt valami józan. Reméltem,hogy taxival jött,de nem mertem megkérdezni…
- Jens…- kezdtem bele a mondandómba…
Nem tudom, hogy Jens mit tud, bár nem hiszem, hogy azon, hogy "csak csókolóztak" ennyire ki lenne akadva, bár sosem lehet tudni. Én szurkolok neki, hogy meg tudjon bocsájtani Anne-nek.
VálaszTörlésÉn annyira, de annyira örülök, hogy kicsi bika benne van, ráadásul ilyen megtisztelő és fontos szerepben :D szívem kuglófjának legkedvesebb mazsolája Jaime (és tekintsünk el attól, hogy amúgy nem szeretem a mazsolát... :D)
Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz így, hogy Jens már nem szomjas, ugyanakkor csalódott, és ki van borulva. Ja, és kettesben van Anne-nel. Remélem az angol nem csinál semmi hülyeséget, és az Anne iránt érzett szerelme erősebb annál, hogy eszébe jusson bántani a lányt.
Szóval lényeg a lényeg, nagyon tetszett a rész, és várom a folytatást :)
(jelen állás szerint még első komi :D juppii :D)
puszi, Dorcsy :)
Dorcsy :)
VálaszTörlésAzt hiszem kétség kívül az egyik leglelkesebb olvasóm vagy ezt majd honorálom valamivel :))
Próbálok sietni a frissel,talán így a szünetben lesz egy kis időm,bár sok tanulnivalóm van...mindegy...szívügyem a történet szóval mindenképp frisselek hamarosan...
Jaime nekem is közel áll a szívemhez :))
Puszi :))
hát el kell mondjam,hogy nagyon jó a sztori.Jens,Seb és Jaime is szimpatikus nekem.viszont Seb most nagyon-nagyon mocsok volt!ezzel a húzással sem kapta meg Anniet,sőt!Inkább azt érte el,hogy Annie örökre megharagudjon rá!nagyon sajnálom,hogy Jens szakítani akar Annievel.azért remélem,hogy minden tisztázódni fog és Jens jól behúzz egyet Sebnek.ez nem baráthoz méltó viselkedés volt..várom a folytatást ;)
VálaszTörlésnagyon jó, hihetetlen jó történetet hoztál össze. Őszintén gratulálok:)
VálaszTörlésReni,Brigi köszönöm nagyon-nagyon-nagyon :))Esküszöm sietek a folytatással ha valóban várjátok :)) mindent az olvasóimért :)) <3
VálaszTörlés