----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Talán soha…
Visszasétáltam. Jens már megérkezett. Megnyugtató volt a közelsége. Forró öleléssel és csókkal köszöntöttem. Aztán elment,hogy lezuhanyozzon mielőtt a templomba indulunk,hogy lefoglaljuk az időpontot. Valaki kopogott a szobánk ajtaján. Mikey volt az.
- Szia Anne…Jens?
- Zuhanyozik…én nem tudok segíteni?
- Csak abban,hogy szólsz,hogy sietnie kéne…megoldható?
- Hova kéne sietnie…?
- Akadt némi gond. A mai délutánon túlóráznia kell egy kicsit…
- Átadom- csuktam be az ajtót
Kilépett a fürdőből.
- Ki volt?
- Mikey…be kell menned…- mondtam morcosan
- Most?
- Igen,most…
- Akkor felöltözöm és indulok…ezek szerint sajnos egyedül kell a templomba menned…bocsáss meg…majd kiengesztellek valahogy…
- Aha…csak menj már…
Felhívtam Jaimét,aki épp Angliában tartózkodott. Megbeszéltünk egy találkozót.
- Seb olyan fura mostanában…
- Komolyan csodálkozol ezen?
- Igen,miért?
- Megbeszéltétek ti ezt egyáltalán?
- Még nem….
- Egy beszélgetés járna neki…attól,hogy neked kényelmesebb,ha ez nem történik meg,még így van…meg kell tenned…
- Semmit nem kell megtennem…megtehetem,ha akarom…de csakis akkor…különben is…honnan tudhatnád…sosem voltál ilyen helyzetben…
- Vajon miért….?
- Most burkoltan lekurváztál?
- Vagy nem is olyan burkoltan…mint barátod meg kell mondanom…
- Kösz szépen…mintha te még nem hibáztál volna…
- Játszol két férfi érzéseivel…
- Hagyjuk…- hagytam ott
Egyedül sétálgattam és azon gondolkodtam,vajon jó döntéseket hozok-e. A templom felé vettem az irányt,amit kinéztünk magunknak. Persze ehhez már jármű kellett. A templom ajtaján hatalmas kilincs volt,amit alig bírtam lenyomni. Belépve elkezdtem lassan lépkedni a padsorok között. Szinte vonultam. Nagyon megijedtem, amikor a hátam mögül meghallottam egy hangot.
- Nyilván Jenson menyasszonya…tévedek?
- Igen…vagyis nem…nem téved- fordultam meg- Anne Dawson vagyok
- Jenson már telefonált,hogy jössz és jó ezt hallani,mármint hogy megállapodik…
- Nos…igen…igazából fogalmam sincs mit kell elintéznem…milyen adatra van szükség és milyen papírokra…csak annyit tudok,hogy nekem egy március előtti időpont kell…
- Nos…nem gyakoriak a téli esküvők,tehát úgy gondolom,megoldható lesz…február 25?
- Korábban?
- Február 5?
- Tökéletes…- mosolyogtam
Sok dolgot kellett elintéznem,de ezeknek a java nem a templomban volt. Ide szerencsére csak a születési idő,hely és név kellett. Ezzel csupán annyi volt a gondom,hogy nem voltam tisztában azzal,hogy a Sir a születési névnél megemlítendő avagy sem. Arra jutottam,hogy logikusan nem,de mint megtudtam az angoloknál ezek a rangok nagyon fontosak így újra kellett kezdenem az összes papírt. Nyilatkoztam a saját nevemben arról,hogy a házasság szent kötelékében akarok egyesülni Jens-szel és természetesen arról is,hogy ennek semmiféle akadálya nincsen. Persze ezt egy keserű mosollyal az arcomon szignóztam csak. Elvégre volt akadálya.
- Köszönöm szépen…nemsokára találkozunk és remélem,akkor már Jenson oldalán érkezel
- Szólította a kötelesség…
- Egy igazi asszony megértő és támogatja a férjét…és persze hűséges hozzá…
- Így van- sütöttem le a szemem- most viszont mennem kell…köszönök mindnet
Autóba ültem és lassan vezettem. Néztem az utakat,az utcákat, a tereket, az embereket és csendesen sírtam. Kicsit minden kijött belőlem. Nehezen viseltem a szituációt. Szerettem volna teljesen biztos lenni az érzéseimben,de nem volt így. Még ha csupán egy kicsi bizonytalanság is volt bennem,mégis volt. Aztán megláttam,hogy nincs meg a gyűrűm. Tudtam,hogy gyémánt és méregdrága. Na és persze nem csak tárgyi jelentősége volt a dolognak,hanem érzelmi is. Nagyon megijedtem. Mindenhol kerestem. Visszaértem a szállodába és mindent átkutattam,de sehol sem volt a kicsi ékszer. Megérkezett Jenson. Érdeklődött a templomban történtekről és arról,hogy sikerült-e mindent elintéznem.
- Fontos vagyok neked…?- kérdeztem
- Ha nem lennél,nem lenne az ujjadon ez a kisebb vagyon…- fogta meg a kezem- a másikon van?
- Nincs meg- néztem a padlót
- A kesztyűdet nézted már?
- Még nem…
Megfogta a kesztyűmet és megrázta. A földre esett belőle a gyűrű. Letérdelt érte és ebből a testhelyzetből húzta vissza az ujjamra.
- Mi lesz az időpont?- kérdezte mosolyogva
- Február 5…
- Tetszik…nagyon is…nekilátunk a vendéglistának?
- Abszolút….
A tanú-választása meglepett. Nem jelölte Sebet,hanem kijelentette,hogy őt választotta. Nem voltam benne teljesen biztos,hogy ezt puszta baráti szeretetből teszi. Kicsit úgy jött le,mintha azt akarta volna ezzel,hogy Seb pole-pozícióból lássa,hogy én már az övé vagyok. Ami pedig még ennél is jobban meglepett,hogy arra kért,lehessen az egyik koszorúslányom Jessica. Nem tértem magamhoz. Aznapra teljesen elment a kedvem a szervezkedéstől….
Anne aztán teljesen össze van zavarodva :( Jaime pedig őszinte volt vele:kimondta nyiltan,hogy nem lett volna szabad azt tennie,amit tett!
VálaszTörlésazon pedig meglepődtem,hogy Jens Sebit választotta tanúnak,míg Anne-nek Jessica lesz a koszorúslány.kíváncsian várom már ezt az esküvőt :) szerintem nem lesz olyan sima,mint szokott lenni általában egy esküvő.Seb még eléggé bekavarhat...
Jaime őszintesége fáj Anne-nek...még akkor is ha tudja,hogy igaza van...és már egyre kevesebb kedve van ehhez az esküvősdihez ebben a hatalmi harcban...
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésHát Jaime most megmondta amit gondol. Végül is igaza van, de Anne túlságosan össze van zavarodva, hogy tiszta fejjel gondolkodjon és átlássa a dolgokat. Ez a tanú felkérés. Hmm... Érdekes kis esküvő lesz az bizti.
Egyébként Kellemes Ünnepeket!
Nálam pedig felkerült az ajándék.
Puszi
Zsömi
Sziia Zsömi!
VálaszTörlésAzonnal vetek rá egy pillantást,csak befejezem a dolgom :)) Neked is Kellemes Ünnepeket :))
Puszi
szia nagyon jól alakulunk ez zaftos kis esküvő lesz!:DDXD Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánok !! :DD és a blogod továbbra is imádom! YEAHXD szia
VálaszTörlésKöszönök mindent Brigi :)) Neked is Boldog Karácsonyt és Sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánok :))
VálaszTörlés